Kit ne vonzana a mesés India, amiről még ma is, amikor modern termékeivel és szakembereivel egyre sűrűbben találkozunk, legtöbbünknek csak ködös képzeteink vannak. Éppen azért hallunk-olvasunk róla olyan szívesen. És Rudyard  Kipling remek idegenvezető, akit magát is rabul ejtette a hatalmas ország, az akkori Brit India népeinek, vallásainak, kultúrájának, tájainak sokszínűsége. A Nobel-díjas író plasztikusan, és árnyalatokban gazdagon tárja elénk ezt a kavalkádot, de tudomásul kell vegyük, hogy az olvasó-hallgató fantáziája mindig csak saját tapasztalataiból indulhat ki. Saját fantáziám szegényes voltát érzékelve kezdtem keresni támpontokat, és a meglepetés nem maradt el.  Elragadtatva nézegettem a 20. század eleje Indiájának képeit, a Kim helyszíneit.

Ezekből a képekből mellékelek itt néhányat, és mellé a bíztatást, hogy érdemes az Interneten alaposabban körülnézni. (Az amúgy is nagyon eleven Kim úgy még több élettel telik meg.)

 Az első jelenet, és maga Kipling is szorosan kapcsolódódik ehhez az épülethez. Az író édesapja híres kurátora volt a múzeumnak. Ez nem korabeli fénykép természetesen, de a továbbiak a 19. és 20. század fordulója körül készültek, amikor a Kim játszódik.

A Csodák Háza (Lahori Múzeum)

Ez a híres, több mint 400 éves ágyú, Kim és a lahori gyerekek kedvence, a múzeum előtt áll ma is.

A Zamzamah

A Nagy Út, (Great Trunk Road of India) évezredek óta köti össze Kalkuttát a mai Afganisztánnal. Ha valaki tanulmányozza a városok elhelyezkedését az út mentén, láthatja, hogy hőseink, Kim és a láma óriási távolságokat jártak be gyalog és vasúton ebben a hatalmas birodalomban.

A Nagy Út

 Nem csoda, hogy az idős láma nehezen szokta meg a vonaton való közlekedést, és ha csak tehette, inkább gyalogolt.

Csak kényelmesen

Ebben a környezetben tanult meg Kim “láthatatlan” lenni, aminek azután sok hasznát vette.

Városi nyüzsgés