Három monológ, három nagyszerű színész előadásában. Egy valaha volt szerelmi háromszög három résztvevője. Három szerep; az elhagyott feleség, a végtelenségig áltatott szerető, a döntésképtelen férj, akár sztereotípia lehetne. De nem Háy János kezében. A történet is bizarr fordulattal lep meg, de ezúttal sem három sorsot láttat, hanem sorsok burjánzását, a férjek, szeretők, feleségek kapcsolatának és életútjának megannyi variációját. Mind lehetséges, mind életszerű, de egyik sem vágyott sors. Úgy gyűjti csokorba kétségeinket, csalódásainkat, félelmeinket, hogy közben görbetükröt állít elénk sziporkázó humorával, és bár sírhatnékunk van, kénytelenek vagyunk kinevetni gyarlóságunkat.